Csak egy mese mítosz. Minő fura dolgokat hoz az élet . Egyik barát megy másik visszajön. De igazi egy sincs ez csak mese. Mert az igaz barát a bajban mutatkozik meg vagy nem!  Én most siratok egy mítoszt egy elvileg lelkitársat de  nem volt az főleg a saját problémáival foglalkozott és azokat se úgy intézte ahogy kellett volna kifogás kifogás hátán én se vagyok tökéletes de azt tudom a nincsből nem lesz valamii. Szomorú vagyok mert megint csalódtam pedig érte tűzbe tettem volna a kezem két évig már nem  tudom és soha többé nem bizok senkiben se. Nem fogok mindent elmondani megtartom ,magamnak vagy az írásaimba ölöm. Ma megint meghalt belőlem egy darab. Ha hely kellett jó voltam ha meg kellett hallgatni jó voltam olvastam  20 ezer féle beszélgetést. Most mégis ellenem van. Egy igaz barátot fel lehet hivni az éjszaka közepén  is ha baj van én  sose kapcsoltam ki . Bárkinek itt voltam mától ez megszűnt nem leszek senki szemetesládája mert rám meg közben szarnak az én problémám senkit se érdekel. Mindenki szinte csak élősködik rajtam kihasznál. Nekem már nem adnak be meséket és nem is vagyok rájuk kiváncsi. Nem érdekel hogy milyen nem valós problémái vannak az én valóságos bajaimmal szemben. Legszivesebben  már nem lennék , mert mindenkinek csak csalódást okozok. Nincs munkám és nem is várom el hogy eltartson bárki is esélyt akarok egy normális életre. Csak ennyit egy kis nyugalmat de azt már lehet csak a temetőben fogom megkapni? Szégyellje magát az aki máson élősködik és másokat tönkretesz. Nincs lelkitárs elment a szívemből biztosan.