A hétvégi túrázás eléggé kétségbeejtett azt hittem végre van valami amit jól csinálok és amit tudok erővel is csinálni. Hát nagyon csalódtam magam azt hittem ennél sokkal tökösebb vagyok. Hát nagyon nem. Más  dolog  sátrazni éjjel és nem félni mint felmászni egy sziklára ami mögött szakadék van. Nagyobb és súlyosabb a tériszonyom mint gondoltam.Jó lett volna úgy felugrálni a sziklára vagy simán letekerni a lejtőn mint a párom de én csak tolni mertem. 

De lassan azt hiszem semmire se vagyok alkalmas. Nem kellek sehová se munkára hiába jelentkezek bármire. Nem hagyják hogy bizonyítsak és ez rossz érzés. Lassan mindenkinek csalódást okozok. Nem kapok sehol se munkát densoból nem kerestek hiába mentem végig a rostán . és máshová se engem választottak. Pedig mindent megtettem mégse kellek sehová viszont valamiből meg kell élni. És valahogy előrébb is kéne lépni de munka nélkül nehéz. Mérges vagyok magamra hogy ennyire hasztalan vagyok. És félek párom is fog bennem emiatt csalódni.

Hiába teszek meg mindent semmi se sikerül.  

Szerző: piper82  2012.10.01. 12:47 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bubajoselet.blog.hu/api/trackback/id/tr704813330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Neo33 2012.10.03. 10:53:17

Én nem csalódtam benned eddig sem, és nem is fogok, mert büszke vagyok rád, hogy kitartasz a céljaid felett, és probálok is segíteni ebben mindenben!!!
süti beállítások módosítása