A macskákat és a kutyákat jobb esetben családtagként tekintjük , enni inni adunk neki játszunk vele részt vesz a család mindennapjaiban. Pár év után az állatkák minden rezdüléseinket ismerik átérzik és olyat is megéreznek amire mi emberek nem gondolnánk .Megérzik a halál szelét.  Ezáltal       sokkal jobban ragaszkodnak .Ezt mi emberek kezdtük megérezni. Akárhányszor halál történt a családban a macskánk hetekkel ezelőtt megérezte és az adott családtaghoz  kezdett nagyon ragaszkodni amelyikhez a halott családtag közel állt. követte dörgölőzött el se mozdult mellőle. most ezt édesapámnál tapasztaltuk és mondhatni megilyedtünk rossz jel. Bár nem fekete macska de ilyesztően előrejelzi a bajt. Szeretnénk őt minél tovább a családunkban tudni és baromira ilyesztő látni apám arcán hogy fél a haláltól. Páni félelem van rajta és ez nagyon szomorú ilyesztő .s nyomasztó. Mint jó bohóc próbáltam elviccelni a dolgot hogy ne vegyék ezt komolyan és ne pánikoljon de ezt nehéz . A halál nehéz dolog nekem is pedig én nem félek tőle , hisz nem lenne értelme az életnek ha nem lenne valamikor vége . Hiszek a reinkarnációban és az életminőségtől föggően egy másik szinten való újjászületésben, Hiszem hogy van utána élet ezért nem félek tőle de sajnálom apámat aki viszont retteg az egésztől. Mivel kezdődő alzheimer kórt állapítottak meg nála nem kívánnám neki hogy a betegség utolsó stádiumáig kibírja mert az nem méltó halál. Életéhez nem méltó. Hanem szomorú és fájdalmas vegetativ állapot. Mondhatni maga a pokol amit nem érdemel meg . én felkészültem rá hogy elveszítjük de ő még nincs rá kész .Nem tudom mit mondhatnék amivel megnyugtathatnám , amitől nem félne ennyire. A halál nem rossz hanem az élettel vele járó természetes átmenet. De ez az én gondolatvilágom hisz sokan félnek tőle. De a halál árnyékában élni nyomasztó mert rajtam kívűl mindenki fél tőle. Én szeretett nagymamám halálát is megéreztem egyszerűen egy másik lelkiállapotba kerültem mintha lelassult volna minden   akár egy lassitott felvétel és éreztem magam mellett őt pedig nem is láttam, elköszönt tőlem bár nem volt látható tapintható de éreztem minden sejtemben és zsigeremben hogy eljött és elköszönt tőlem. A halál érezhető amint egy lélek átmegy egy másik síkba . Aput ha elmegy nem féltem mert olyan életet élt hogy egy sokkal jobb világba megy. De még szeretném ha sokáig velünk lenne de érzem én is hogy nem sokára itt az idő. 

Szerző: piper82  2012.09.06. 11:01 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bubajoselet.blog.hu/api/trackback/id/tr554758581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása