A kakas kora reggel 4 órakkor megszólalt ő pedig ébresztőóra nélkül felkelt. Komótosan felöltözött régi flanelnadrágjába kockás ingébe és feltette a nadrágtartót fejébe csapta sapkáját amit mindennap hordott és kiment a pici régimódi konyhába ami mindíg tiszta volt. Apró de tiszta. A berendezés a régi időket idézte a falon régi edények , csipketerítő régi kredenc állt.Minden a legaprólékosabb rendben volt mindennek megvolt a maga helye. A reggeli mint mindig egy csésze kávé és mindössze egy darab vajas kifli volt. Közel 65 éve ezt ette reggelire .Szép komótosan evett mint akinek tengernyi ideje lenne mindenre holott gondosan meg volt tervezve minden napja. Régóta megözvegyült az unokái gyerekei a faluban éltek és néha felnéztek hozzá. Még mindíg tevékeny életet élt sose állt meg a kakassal kelt és velük feküdt. A házban mindent a felesége rendezett be és amikor elment mindent gondosan otthagyott .Közel 40 évig voltak házasok gondtalan nyugodt életük volt .Sokszor hiányzott a felesége néha a mai napig megkérdezi hogy mit hová rakott mintha még élne és hozzá beszélne vagy bármikor kijöhetne a szobából ahol régen varrni szokott . De az asszony gondos volt mindent úgy hagyott hogy a papika megtalálja, Így is volt minden ott volt ahová rakta és így könnyű volt. A gyerekek sokszor besegítettek de ő elfoglalta magát. Megetette az állatokat szeretgette őket volt két kutyája is akik mindig ott ültek mellette a verandán ahonnan nézte az állatokat vagy hallgatta a régi zsebes rádiót. Néha még eljárt pecázni de a lábai már nem nagyon engedték de így is tevékeny életet élt korához képest. Az unokái is sok örömet okoztak ha ott voltak sokat mesélt a régi időkről és az unokák szemtátva hallgatták .De az igazi társa már rég nem volt mellette megszokta de mindig hiányzott neki. A nap részében mindig volt egy pár óra amit a temetőben töltött . Ilyenkor nem sajnálta az időt és ünnepélyesen felöltözött zakót vett makkos cipőt szépen kifényezve aztán levágta a felesége rózsabokrairól pár szálat amit azóta is szépen gondozott majd nekiindult minden nap ugyabban az időpontban. A temető nem volt messze a sír pedig egy szép nyárfa alatt állt és egy pad állt előtte amit ő maga rakott oda hogy elüldögélhessen rendezgesse a virágokat és mindig ugyanannyi időt töltött ott.Napjának ez volt az egyetlen kiemelkedő része amikor kimehetett és mindent megoszthatott feleségével mindent elmesélt ami aznap történt vele. Minden áldott nap kisétált a temetőbe és vissza majd folytatta az otthoni munkáit ha kellett kapált gondozta a virágjait az állatait majd este bement a házba megette a szokásos kis szerény vacsoráját és aludni tért
.Ez az igazi szeretet amikor ennyi idő után is hiányzik az élete társa az emberek amikor a hosszú idők összekovácsolnak két ember és minden apró dolgot ismernek a másikban amikor még az egyik halála után is gondozzák a másik féltett dolgait és nem feledkeznek meg róla egy percre se . Szeretnék ilyen társat az életben.
