Megosztottam az álmaimat amiből az lett hogy közös álmok lettek és közös tervezgetés. Ha az álmom teljesült volna már ott lennék. De ezt csak én gondoltam komolyan. Pedig ritka hogy én valakivel ki mernék menni külföldre és ott új életet kezdeni.Eleinte komoly téma volt aztán már csak álom  szintjén jelentkezett. Imádom írországot de már az is csak egy összedőlt kártyavár lett. Hiába kedvenc országom és helyem sajnos arról is csak a fájdalom  jut eszembe. Hogy napok alatt ez az álom is tovatűnt és összetört.Azt hittem végre új életet kezdhetek annyira biztam hogy vele végre boldog lehetek ő más és máshol könnyebb lesz. Annyira boldog akartam lenni annyira bíztam a változásban hogy végre jóra fordul minden hogy terveztem és álmodoztam. 

De az álmaimat is elvette tőlem ahogy mindent. Nem tudom hogy tud élni egy ember a világban azzal a tudattal hogy valakinek aki szerette ekkora fájdalmat okozott tudatosan és kihasználta a hazugságról nem is beszélve. Nem szabad egyből megosztani a vágyaimat és álmaimat mert azokat is el tudják venni tőlem!!!! Azokat amiket szeretek ! Mert ha fájdalom és megosztottál a másik emberrel valamit és ő elárul a közös megosztott dolgokra nem szívesen emlékszel vagy ha  eszedbe jut fáj. Ezért nem is szivesen  gondolsz arra amit valaha szerettél. Ezért már sok mindent megtartok magamnak és tizszer meggondolom kivel osztom meg!!!! Mert egyszer nem marad semmim.