Régen szerettem a szexet nagyon mondhatni ninfomániás voltam. Egyik exemnél az is a  gond volt hogy nekem kevés volt és ettől stresszes lettem.Mióta legutóbb hatalmasat csalódtam akinek szintén mondtam hogy nekem fontos a szex de azza la legjobb akiben bízok és akit szeretek és aki viszontszeret ő is visszaélt ezzel.ő előtte szintén nem hiányzott sokáig ő visszahozta ezt a ninfomániát megint kívántam és igyekeztem a másik örömében járni. Nekem a szexben ez a legfontosabb hogy a másiknak jó legyen magyarán ebben jó legyek. De ezt is elvette tőlem már. Egyáltalán nem hiányzik a szex a kedvem teliesen elment tőle. Úgy érzem nem tudnék annyira odaadó lenni senkivel se és megkapnám hogy olyan vagyok mint egy darab fa. Kihúnyt belőlem minden szenvedély. Nem érdekel a szex egyáltalán és nem is hiányzik. És igy lenni valakivel csak kiábrándító élmény lenne .Idegenkedem tőle, félek tőle hogy utána még pocsékabbul érzem majd magam mint előtte lélekben. Hisz nem teszem oda magam csak egy üres dugás lenne részemről már bocsánat a kifejezésért de nem tudom szebben ezt kifejezni hogy a lényeget is vissza adni! Úgy tűnik hogy  ez sokkal nagyobb ütést mért a lelkemre mint gondoltam! Kis dinamitnak véltem közben atombomba méretű volt és mindent elpusztított belül! Hirosima lettem:(